Alapítványunk kiadott egy zsebkönyvet melyet azért hoztunk létre hogy minél többen tudjanak biztos kézzel segíteni a bajbajutott embereken
Elsõsegélynyújtás és
teendõk baleseti helyszínen
www.budapestikulonlegesmentok.hu
TARTALOMJEGYZÉK
ELŐSZŐ
A MENTÉSI LÁNC
TEENDŐK BALESETI HELYSZÍNEN
A BLS – ALAPSZINTŰ ÚJRAÉLESZTÉS
A BUKÓSISAK ELTÁVOLÍTÁSA
ALAPELVEK
BETEGVIZSGÁLAT
KIMENTÉS
RUHÁZAT ELTÁVOLÍTÁSA
LÉGÚTI IDEGEN TEST
VÉRZÉS TÍPUSOK, VÉRZÉSCSILLAPÍTÁS, SEBELLÁTÁS
SHOCK FOLYAMAT FELISMERÉSE, ELLÁTÁSA
CSONT ÉS IZÜLETI RENDSZER SÉRÜLÉSEI
ÉGÉSI SÉRÜLÉS
MÉRGEZÉS
ROSSZULLÉTEK
FEKTETÉSI MÓDOK
TÖMEGES BALESET
VESZÉLYES ANYAGOT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK BALESETE
ELÕSZÓ
Üdvözlöm a kiadvány olvasóit, remélem hasznos és tanulságos ismeretekkel
sikerül a tudásukat bővíteni!
Amellett, hogy törvényi kötelezettség a bajbajutottak ellátása – a tőle elvárható
mértékben – mindenkitől, nem szabad elfelejteni, hogy az emberiséget és
a civilizációt mindig is az vitte előre, hogy az emberek az adott pillanatban
segítenek társaikon. Aki megtapasztalta azt, hogy milyen nemes cselekedett
segíteni embertársainkon, főleg egy olyan helyzetben, melyben csak az elsősegélynyújtás
adhat „reményt”, az nagyon jól tudja, és már valószínűleg felfedezte
az abban rejlő lehetőségeket. Ahogy változnak az idők egyre újabb és
természetesen a beteg számára jobb technikákat és eljárásokat dolgoznak ki.
Az életmentéshez és elsősegélynyújtásához, az ismeretek szinten tartása és gyakorlása
nagyon fontos, mivel egyes eljárásokat szinte készség szinten kell tudni,
adott helyzetben. Sajnálatos módon a magyarországi „hozzáállás” nem túl biztató
és az is elmondható, hogy csak egyre rosszabb lesz… Az emberek nem
mernek, vagy nem akarnak segítséget nyújtani. Az indokok között szerepel: „lehet,
hogy nagyobb bajt okozok”, „jogi következményektől tartok”. Mint minden
egyéb az elsősegélynyújtás is megtanulható, de általában, nem is hajlandóak
időt szentelni az emberek ezen fogások elsajátítására, pedig lássuk be fontos
lenne. Szemléletváltozásra van szükség!!! Remélem a „motoros társadalom”
megpróbál példát mutatni, és idővel e kezdeményezés követőkre talál.
FONTOS, HOGY A KIADVÁNYBAN SZEREPEL OLYAN ISMERETANYAG,
MELYET CSAK A GYAKORLATI OKTATÁS SORÁN LEHET ELSAJÁTÍTANI,
EZEN ELJÁRÁSOK SZAKSZERÛ KIVITELEZÉSE ILLETVE KÉSZSÉG SZÍNTÛ ELSAJÁTÍTÁSA
CSAK SZAKOKTATÓ SEGÍTSÉGÉVEL LEHETSÉGES!
A MENTÉSI LÁNC
Az elsősegélynyújtó feladata sokrétű, amellett, hogy a legjobb tudását és a
rendelkezésére álló eszközöket felhasználva segíteni próbál a bajbajutotton,
abban is rejlik a jelentősége, hogy az un. „MENTÉSI LÁNC” résztvevőjeként
felismerje, hogy mely esetben kell segítséget hívnia és ezáltal elindítania
a mentési láncot.
Az első láncszem amikor az elsősegélynyújtó felismeri azt a helyzetet, amikor
segítséget kell hívnia. A második láncszem, amikor megtörténik a segítséghívás
/ezt bárki megteheti, bármely módon, amely célszerű/. pl: telefonon. A harmadik
láncszem a segítség megérkezése. A negyedik a végleges ellátást jelképezi.
pl: a kórházi ellátást.
Ahogy a lánc szemei egymáshoz kapcsolódnak ugyanúgy kapcsolódik az életmentéshez
az ellátási lánc, bármelyik láncszeme is hiányzik, vagy kimarad,
megszakad a folyamat, amely a beteg állapotát adott esetben negatívan befolyásolhatja
(Pl: az elsősegélynyújtó nem értesíti a mentőket vagy nem érkezik
ki a mentő, amely további ellátásban részesítené a sérültet), tehát beláthatjuk,
hogy az elsősegélynyújtás, illetve a segítséghívás elmaradásának milyen következményei
lehetnek…
H
TENDÕK BALESETI HELYSZÍNEN
1. Helyszínbiztosítás
Az elsődleges feladat egy baleset helyszínén, hogy a közlekedők biztonságát
megóvjuk, felhívjuk a figyelmet a baleset tényére. Pl: vészvillogók bekapcsolása,
elakadásjelző háromszög kihelyezése, közúti jelzőfáklya használata.
2. Tájékozódás, segítségnyújtás
Fel kell mérni a baleset helyszínén a sérültek számát és állapotát, meg
kell kezdeni az ellátásukat. Mérlegelni kell, hogy szükség van-e műszaki
mentésre. (Tűzoltóság hívása)
3. Segítséghívás
Késedelem nélkül segítséget kell hívni!
Bármilyen telefonról az alábbi számokon lehet segítséget hívni:
104 Mentők
105 Tűzoltók
107 Rendőrség
112 Általános Segélyhívó
Mentõhívás szabályai:
/bemutatkozás után az alábbiakat kell közölni/
• MI TÖRTÉNT?
• HOL TÖRTÉNT?
• HÁNY SÉRÜLT VAN, MILYEN A SÉRÜLTEK ÁLLAPOTA?
• SZÜKSÉGES-E MŰSZAKI MENTÉS?
Szükség esetén a bejelentő adatait is meg kell adni, illetve a helyszín megközelítésének
módját.
BASIC LIFE SUPPORT - BLS
/eszköz nélküli, alapszintû újraélesztés/
A BLS végzése az eszmélet, légzés és keringés vizsgálatának és szükség szerinti
pótlásának/ellátásának módszertani gyűjteménye. Fontos tudni, hogy az
elsősegélynyújtó - kompetenciaszintjének korlátja miatt is – szükség esetén ezt
alkalmazza, illetve az egészségügyi szakember is ezt végzi addig az ideig, amíg
nem áll rendelkezésére szakfelszerelés.
A betegvizsgálati eljárások és módszerek alapvető és egyértelmű következtetésekre
utasítják az elsősegélynyújtót, mely által gyors, szakszerű és pontos beavatkozások
útján láthatják el a bajbajutottat.
Minden egyes vizsgálati eljárás egy-egy eldöntendő kérdést állapít meg, illetve
a diagnosztizált állapot ellátását.
(A megadott vizsgálati sor felnőtt emberre vonatkozó paramétereket tartalmaz)
1. Ítéljük meg a baleseti helyszínt, igyekezzünk felismerni az elsősegélynyújtót,
illetve a bajbajutottat fenyegető külső tényezőket.
1
BUKÓSISAK ELTÁVOLÍTÁSA
• A BUKÓSISAK ELTÁVOLÍTÁSÁT CSAK A LEGSZÜKSÉGESEBB ESETBEN VÉ-
GEZZÜK EL! (PL: HA A SÉRÜLTNEK NEM KIELÉGÍTŐ A LÉGZÉSE, ESZMÉ-
LETLEN, ASPIRÁL /HÁNY/, ERŐSEN VÉRZIK, ILLETVE EGYÉB ESETBEN, HA
AZ ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES)
• MINDIG GERINCSÉRÜLÉST KELL FELTÉTELEZNÜNK EGY MOTOROSBALESET
SÉRÜLTJÉNÉL!
A BUKÓSISAK ELTÁVOLÍTÁSÁNAK TECHNIKÁJA:
1. LEHETŐSÉG SZERINT MINDIG KÉT SEGÍTSÉGNYÚJTÓ VÉGEZZE AZ
ELJÁRÁST
2. MINDIG AZ EGYIK SEGÍTSÉGNYÚJTÓ LEGYEN AZ IRÁNYÍTÓ
3. AZ 1. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ A HÁTÁN FEKVŐ SÉRÜLT MÖGÉ ÁLL,
A SISAKOT MEGFOGVA VÉDI A FEJET AZ ELMOZDULÁSTÓL /ALKAR
A TALAJON TÁMASZKODIK/
4. A 2. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ KIOLDJA A SISAK RÖGZÍTŐSZÍJÁT
5. A 2. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ A SÉRÜLTTEL SZEMBEN ÁLLVA MEGFOGJA
A SÉRÜLT FEJÉT ÚGY, HOGY A SISAK MELLETT BECSÚSZTATJA AZ UJJAIT,
LEHETŐLEG MINNÉL JOBBAN PRÓBÁLJA MEGTARTANI A NYAKAT–
VÉDVE AZ ELMOZDULÁSTÓL – MÍG HÜVELYKUJJA AZ ARCON VAN
6. AZ 1. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ IRÁNYÍTÁSA MELLETT ÓVATOS OLDALIRÁNYÚ
MOZGATÁSSAL ELTÁVOLÍTJÁK A SISAKOT A SÉRÜLTRŐL,
KÖZBEN A 2. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ ELŐRECSÚSZTATJA A KEZÉT
ÉS MINNÉL NAGYOBB FELÜ-LETEN TARTJA MEG A SÉRÜLT FEJÉT, ÓVVA
AZ ELMOZDULÁSTÓL
7. MIUTÁN SIKERESEN ELTÁVOLÍTOTTÁK A SÉRÜLT FEJÉRŐL A SISAKOT,
AZ 1. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ ÁTVESZI A SÉRÜL FEJÉNEK RÖGZÍTÉ-
SÉT, EZUTÁN A 2. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ A SÉRÜLT FEJE ÉS A TALAJ
KÖZÉ HELYEZ EGY OLYAN TÁRGYAT, MELY SEGÍT A FEJ MOZDULATLANSÁGÁT
BIZTOSÍTANI.
8. EZUTÁN ELVÉGEZHETŐ A SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁS, ELLÁTÁS, A
BETEG FOLYAMATOS MEGFIGYELÉSE MELLETT.
2. Szólítsuk meg a bajbajutottat! Ha nem reagál, /ESZMÉLETLENNEK TŰNIK!
2
-> VÉGEZZÜNK ESZMÉLETVIZSGÁLATOT/ óvatos mozdulatokkal rázzuk
meg két kézzel a vállait, beszéljünk hozzá /SEGÍTHETEK?/ és még a szempillájára
is ráfújhatunk. Ha nem reagál vagy nem egyértelműen reagál az
elsősegély-nyújtó által alkalmazott ingerekre /külvilág ingerei/, tekintsük
ESZMÉLETLENNEK a bajbajutottat.
Eszméletlen beteg esetében mindig segítséget kell hívni!
3. Ha a bajbajutott ESZMÉLETLEN /fordítsa a hátára, ha nem úgy helyezkedne
el/ tekintse meg a száj-garatűrt, szükség esetén távolítsa el a látható idegen
testet (műfogsort csak abban az esetben, ha az elmozdult) két ujjára tekert
gézdarabban, gyors kanalazó mozdulatokkal.
Egyik kezével az állcsúcsot másik kezével a hajas fejbőr határánál fogva
hajtsa a beteg fejét hátra (fej hátraszegezése, áll felhúzása), ezáltal tesszük
átjárhatóvá a légutakat.
Abban az esetben, ha a bajbajutott ESZMÉLETÉNÉL VAN, kezdjük meg az
ellátását, kérdezzük meg, hogy mi történt. -> továbbiakban BETEGVIZSGÁLAT
FEJEZET
3
10
4. A fej hátraszegezésével, az áll felhúzásával egy időben hajoljunk a beteg
fejéhez úgy, hogy a mellkas irányába tekintünk, annak vonalában
/LÉGZÉSVIZSGÁLAT/:
• figyeljük a mellkas légző-mozgásait
(mellkas emelkedése és süllyedése)
• hallgassuk a légzése jeleit
• és arcunkkal érzékeljük a légzés
keltette légáramlást
Ez az érzékszerveinkkel történő (látás, hallás, az arcunkon való érzékelés)
LÉGZÉSVIZSGÁLAT a hármas észlelés módszere, 10 másodpercig tartson.
El kell dönteni, hogy a légzés minősége és percenkénti légzésszáma KIELÉGÍTŐ
(SZABÁLYOS RITMIKUS LÉGZÉS, 8-32 KÖZÖTT PERCENKÉNTI LÉGZÉSSZÁM
ESETÉN) vagy NEM KIELÉGÍTŐ (HA NEM TAPASZTALJUK A LÉGZÉS JELEIT,
ILLETVE, 8 ALATTI VAGY 32 FELETTI A PERCENKÉNTI LÉGZÉSSZÁM, HA NEM
4
11
RITMUSOS, ILLETVE FELÜLETES A LÉGZÉS).
Abban az esetben, ha NEM KIELÉGÍTŐ a beteg légzése, haladéktalanul kezdje
meg a BEFÚVÁSOS LÉLEGEZTETÉST, ha a percenkénti légzésszáma 0, és/vagy
nem tapasztalunk semmiféle légzésre utaló jelet, 2 befúvás után vizsgáljuk a
beteg keringését (ha a légzés jeleit tapasztaljuk, feltételezzük, hogy van keringése
a betegnek, ha nem kielégítő a légzés, befúvásos lélegeztetéssel pótoljuk,
ha nincs légzésre utaló jel, fennáll a keringés hiányának lehetősége is, ezért ezt
is vizsgáljuk), ha nincs keringés folytasson CPR-t.
A BEFÚVÁSOS LÉLEGEZTETÉS technikája:
Tartsuk a fejet hátraszegezve, az állat felhúzva. Az állat tartó kezünkkel szorosan
zárjuk a beteg száját. Vegyünk nagy levegőt, szánkon keresztül a beteg orrán át
(kellően tömítsük a beteg orrát, hogy a teljes levegőmennyiség bejusson) körülbelül
1,5-2 másodperc alatt, egyenletesen fújjunk be, nagyjából 700-1000 ml
levegőt, minden egyes befúvás után tekintsünk a mellkas irányába és figyeljük a
12
mellkas süllyedését (ha a mellkas süllyedése nem egyértelmű, fennáll a lehetősége,
hogy nem kellő mennyiségű levegő jut a beteg tüdejébe, ez utalhat légúti
elzáródásra vagy arra, hogy nem megfelelően hajtottuk végre a befúvást).
A lélegeztetést nagyjából percenkénti 15 befúvással folyamatosan kell végezni,
a segítség megérkezéséig. A befúvásos lélegeztetés folyamán percenként
ellenőrizzük a keringést!
Abban az esetben, ha KIELÉGÍTŐ a beteg légzése, vizsgálja a 6 kizáró okot:
• combcsont törés
• medencecsont törés
• nyílt hasi sérülés
• sorozat bordatörés
• gerincsérülés
• súlyos fejsérülés
Ha a 6 kizáró ok semelyiket nem tapasztalta, végezze el a STABIL OLDALFEKVŐ
helyzet kivitelezését és figyelje folyamatosan, hogy a beteg légzése
kielégítő-e és hívjon segítséget (ha ez eddig nem történt meg).
STABIL OLDALFEKTETÉS KIVITELEZÉSE:
1. A fekvő sérült mellé térdelünk
2. Egyik kezünket a beteg térdei alá csúsztatjuk és ezután felhúzzuk
3. A felhúzott térdeket magunk felé húzzuk. A másik kezünkkel pedig a beteg
13
távolabb eső kezét a medencéje alá csúsztatjuk ügyelve, hogy ujjai nyújtva
legyenek.
4. A sérült közelebb eső karját keresztbe a mellkasra helyezzük, kézfeje kerüljön
a vállára.
5. Egyik kézzel a térdeket felhúzva tartva, másik kézzel pedig a vállat fogva
óvatosan átfordítjuk a beteget – az átfordítás közben a holtpontnál megtartjuk
a beteget – óvjuk a fejet a talajra érkezéskor.
6. Miután átfordítottuk a beteget, azonnal hátraszegezzük a fejét, majd kinyitjuk
a száját. A kézfejének kinyújtott és széttárt ujjaira helyezzük a fejet, ezáltal a
száj-garatűrből távozó tartalmat nem tudja visszalélegezni.
7. A beteg felső lábát kinyújtjuk, a törzs alatt lévő kezét a felkarjánál fogva
kihúzzuk és behajlítjuk.
Ha a 6 kizáró ok bármelyikét is tapasztalta az ESMARCK-fogást alkalmazza,
melynek kivitelezésére csak az abban jártas vállalkozzék.
A KERINGÉS VIZSGÁLATÁNAK technikája:
Gyakorlott elsősegélynyújtó számára a carotis pulzus vizsgálata, nem gyakor14
lott elsősegélynyújtó számára pedig a keringés elsődleges jeleként a légzés
és/vagy mozgás, nyelés stb. utalhat arra, hogy van keringése a betegnek.
A keringés vizsgálatot 10 másodpercig végezze.
HA NINCS KERINGÉSRE UTALÓ JEL, HALADÉKTALANUL KEZDJE MEG CPR-t.
Ha VAN KERINGÉSre utaló jel, folytassa a befúvásos lélegeztetést.
A CPR TECHNIKÁJA:
A befúvásos lélegeztetés és a mellkaskompressziók felváltva, 2:15 arányban
történő alkalmazása.
A mellkaskompressziók kivitelezése:
• a beteget kemény alapra fektetjük
• a beteg mellé térdelünk nagyjából a kompresszios pont kerüljön az elsősegélynyújtó
középvonalába, ezáltal időveszteség nélkül felváltva tudja foly15
tatni a mellkasi kompressziót és a befúvásos lélegeztetést, két segítségnyújtó
esetében pedig ellentétes oldalon célszerű elhelyezkedni, így nem zavarják
egymás tevékenységét és kifáradás esetén a segítségnyújtó lecserélése is
egyszerűbb.
mellkasi kompresszió nyomáspontjának kikeresése:
A beteg felé eső kezünkkel – több ujjal – tapintsuk ki a bordaívet és a szegycsont
találkozását. Mérjünk fel 2-3 ujjnyi távolságot a szegycsonton úgy, hogy
a komprimációs pont az alsó egyharmad pontban legyen. Másik kezünk kéztői
részét helyezzük a komprimációs pontra – ujjak a fej irányába mutassanak.
Felszabadult kezünket – amellyel a komprimációs pont kimérését végeztük
– öleljük át a másik kezünket. A mellkasi kompressziókat nyújtott kézzel végezzük
úgy, hogy a vállunk a beteg mellkasa felett legyen. Felnőtt ember esetén
4-5 cm mélyre kell lenyomni a mellkast – az első lenyomások kíméletesen
történjenek. A komprimáció sebessége pedig percenként 100 kompresszió
legyen, a 15 komprimáció nagyjából 9 másodpercig tartson.
16
ALAPELVEK
A modern elsősegélynyújtás tudományát olyan alapelvek határozzák meg, melyek
minden esetben alkalmazhatóak feltéve, ha az elsősegélynyújtó felismeri
az alkalmazás indikációit!
Tudjuk azt, hogy minden eset más és más, de minden esetben felfedezhetünk
azonos, vagy hasonló momentumokat.
Néhány alapelv:
• mindig a rosszabb eshetőségre gondoljunk, ha nem egyértelmű a helyzet.
A továbbiakban ez határozza meg az ellátás menetét
• gerincsérültet ne mozgassuk /kivéve, ha: az ellátás miatt feltétlenül fontos,
illetve kimentés esetén, ha veszélyes a baleseti környezet/
• csonttörés (rándulás, ficam) gyanúja esetén helyezzük nyugalmi helyzetbe
az adott testrészt
• sebellátás szabályai
• ha a baleseti környezet veszélyes a segítségnyújtóra, nem szabad önmagát
veszélyeztetni
• a baleseti mechanizmusból mindig következtetéseket kell levonni, sérülések
gyanúja esetén is az adott sérülés ellátási módja szerint járjon el.
BETEGVIZSGÁLAT
Az eszméleténél lévő beteg ellátásánál fontos, hogy biztonságot teremtsen az
elsősegélynyújtó, illetve megszólítsa a beteget. Elsődlegesen az életet veszélyeztető
és/vagy súlyos állapotokat kell felismerni, illetve haladéktalanul ellátni,
megkezdeni az ellátását /pl: ütőeres vérzés. Szükség esetén pedig segítséget
kell hívni. Határozott fellépéssel, meg kell nyugtatni a beteget, párbeszédet
kell kezdeményezni. Amennyiben nem fedezünk fel azonnali ellátást igénylő
állapotot, a tudat vizsgálata az elsődleges. Tiszta, ép tudatunak az tekinthető
aki TÉRBEN-IDŐBEN ORIENTÁLT. (Pl: arra a kérdésre, hogy hol van?, tudja-e
hányadika van?, helyesen válaszol) Abban az esetben, ha nem kapunk helyes
választ, nem egyértelmű, vagy nem dönthető el, tekintsük a pácienst zavartnak,
ebben az esetben segítséget kell hívnunk, illetve a segítség megérkezéséig
vissza kell tartanunk, mivel ön- vagy közveszélyes lehet. A zavart páciens nem
17
beszámítható! A tudat megítélése soha sem hátráltathatja az ellátást. Az ellátás
további menete során az elsősegélynyújtónak törekedni kell a baleset
körülményeinek megismerésére, illetve a baleseti mechanizmusból is következtetéseket
kell levonnia (pl: motoros baleset sérültjét gerincsérültnek tekintjük).
A szemtanuk és a sérült beszámolóiból következtetéseket kell levonni. Az elsősegélynyújtónak
tehát minden érzékszervét a sérült állapotának felmérésére
kell irányítania.
A sérült átvizsgálását a fejnél kell kezdeni, a látható sérülések mellett az olyan
rejtett sérülési formákat is keresni kell, mint például a hajas fejbőrön keletkezett
sérülést, melyet a dús haj esetleg elfedhet. A sérült szájába történő betekintés
során vérzést és egyéb sérülést kell keresni. A fülből távozó vér és átlátszó folyadék
esetén koponyaalapi-törés gyanúja merülhet fel. A sérültet lefelé haladva
alaposan átvizsgálva a ruházatát csak a szükséges mértékben és a szükséges
ideig megbontva kell folytatni. A csontok vizsgálata két kézzel ellenirányú csavaró
mozdulatokkal történjen, kíméletesen.
A betegvizsgálat lényege tehát, hogy a segítségnyújtó minél több érzékszervi
vizsgálat útján tárja fel a bajbajutott állapotát:
• meghallgatja a beteg panaszait
• meghallgatja a szemtanukat
• a baleseti helyszínből következtet a sérülésre
• látás útján jut megállapításokra (látható sérülések)
• tapintás útján jut megállapításokra (zárt, nem látható sérülések)
KIMENTÉS
KÖZÚTI BALESETNÉL ABBAN AZ ESETBEN EMELJÜK KI A GÉPKOCSIBÓL
A SÉRÜLTET:
• HA AZ ELLÁTÁSHOZ EZ SZÜKSÉGES (PL: NEM LÉLEGZIK A BETEG)
• HA VESZÉLYT JELENT A BETEGRE, HA NEM VESSZÜK KI
(PL: ÉGŐ GÉPKOCSI)
KÖZÚTI BALESET SORÁN IS A BLS ALGORITMUS SZERINT JÁRUNK EL.
AZON ELLÁTÁSNÁL, MELYNÉL NEM FONTOS KIEMELNI A BETEGET ÉS NEM
FENYEGETI VESZÉLY A GÉPKOCSIBAN, AKKOR AZT OTT VÉGEZZÜK EL.
18
MINDIG GERINCSÉRÜLÉST KELL FELTÉTELEZNÜNK EGY KÖZLEKEDÉSI BALESET
SÉRÜLTJÉNÉL!
A BETEG GÉPKOCSIBÓL TÖRTÉNŐ KIEMELÉSÉNEK – MOZGATÁSÁNAK
– LEGKÍMÉLETESEBB TECNIKÁJA A RA UTEK -FÉLE MÛFOGÁS .
Amennyiben mód van természetesen a
kiemelést egy betegvizsgálat előzi meg,
ha ez késedelmet okoz az ellátásban, vagy
veszélyes a környezet, akkor nem szükséges
elvégezni.
1. Meggyőződünk, hogy a sérült lábai nincsenek-e beszorulva
2. A biztonsági övet kikapcsoljuk
3. A sérült törzsét háttal kifele fordítjuk
4. A sérült mindkét hóna alatt benyúlva kezeinkkel megfogjuk annak ép
alkarját, kiemeljük
5. Az elsősegélynyújtó előrébb lévő lábára – combjának alsó harmadára – „ültetve”
a beteget, lépésenként eltávolodik a kellő mértékben a gépjárműtől.
Két segítő esetén a másik segítségnyújtó a beteg lábait a térd alatt átkarolva
tudják mozgatni.
19
RUHÁZAT ELTÁVOLÍTÁSA
Ruházatot csak a vizsgálat elvégzéséhez szükséges mértékben illetve csak az ellátás
idejére vegyük le a sérültről. Ruházat megbontását mindig az ép oldalon
kezdjük. Ha lehetséges ne rongálja meg a ruházatot. Ha le kell vágni a ruhát,
lehetőleg a varrás mentén tegye azt. A ruházat eltávolítása után óvja a beteget
a kihüléstől, takarja be.
LÉGÚTI IDEGEN TEST
Légúti idegen testként szinte bármi képezhet akadályt a légutakban, jellemzően
étkezéssel összefüggő, de gyermekeknél játék is bekerülhet a légutakba. Légúti
idegen testet abban az esetben kell megkísérelni eltávolítani, ha a betegnek
nem kielégítő a légzése, de minden esetben segítséget kell hívni.
Felismerése:
• fuldoklás
• nehézlégzés
• köhögési roham
20
• teljes légzés megszűnés
• arcbőr vörös, nyaki vénák kiduzzadnak, perceken belül az
oxygénhiányos állapot hatására eszméletét veszítheti a beteg
Légúti idegen test eltávolítása:
Fontos, hogy csak eszméleténél lévő betegnél lehet elvégezni!
• lépjünk a beteg mögé, egyik kezünkkel a beteg állát, másik kezünkkel tenyérrel
– zárt ujjakkal – a lapockák közé „ütéseket” mérünk, 4-5 határozott
mozdulattal.
Ha ez hatástalan:
• Heimlich-féle műfogást alkalmazunk, lépjünk a beteg mögé, két hóna alatt
átnyúlva átkaroljuk. Egyik kezünket ökölbe szorítva a gyomorgödörre helyezzük,
másik kezünkkel átfogjuk az öklünket és hirtelen a rekeszizmok irányába
húzzuk. Ezzel a mozdulattal levegőt préselünk ki a tüdőből, ami kilökheti
a légúti idegen testet.
A két technikát felváltva érdemes alkalmazni.
Fekvő sérült esetén a módosított Heimlich-féle műfogást alkalmazzuk. A sérült
mellé térdelünk, mindkét tenyérrel a rekeszizmokra irányuló lökésszerű mozdulatokkal
teszünk kísérletet az idegen test eltávolítására.
Kisgyermek esetében a térdünkre fektethetjük és a lapockái közé ütéseket
mérhetünk, csecsemő esetében egyik kezünkkel a bokáinál fogva felemeljük,
másik kezünkkel a lapockái közé ütéseket mérünk.
21
VÉRZÉS TÍPUSOK, VÉRZÉSCSILAPÍTÁS, SEBELÁTÁS, SEBEK FAJTÁI,
SEBELÁTÁS, SEBKÖTÉSEK
HAJSZÁLERES VAGY KAPILÁRIS VÉRZÉS
Sebek fajtái:
• Horzsolt: felületi seb, melynél a bőr felső rétege sérül, nagyobb kiterjedésű
a felülete
• Metszett, vágott: éles tárgy által ejtett sebzés, jellemzően egyenes, roncsolásmentes
sebszélek
• Zúzott: tompa tárgy általi ütés, a hajszálerekből kiáramlik a vér a szövetekbe
un. „véraláfutást” látunk
• Lõtt: lőfegyver által okozott sérülés, a lövedék áthalad a testrészen az un.
„bemeneti nyíláson” keresztül és távozhat az un. „kimeneti nyíláson”
• Szúrt: hegyes tárgy okozta seb, kis felületet érint, de mélyre hatoló sérülést
eredményez
• Harapott: állati vagy emberi harapástól keletkezett sebzés, mely hajlamos
elfertőződni
• Roncsolt, tépett: tompa tárgy okozta sebzés, nem egyenes és roncsolt sebszélek
jellemzik
Vérző sérült ellátását minden esetben az elsősegélynyújtó készletben megtalálható
védőkesztyűben végezzük!
Sebellátás: A sebszélektől kifelé haladva betadinos mulllap segítségével a seb
környékét tisztítsa meg. A sebzéseket minden esetben fedőkötéssel lássuk el. A
sebzéssel közvetlenül csak steril kötszer érintkezhet.
Sebkötések: (ábra: nyolcas kötés, sapkakötés, parittya)
22
ÜTÕERES VAGY ARTÉRIÁS VÉRZÉS
Az élénk színű vér, nagy nyomással lüktetve – szív frekvenciájával egyezően
– távozik a sebből.
A sérültet leültetjük vagy lefejtetjük, a sérült testrészt megemeljük a szív vonala
fölé. Az artériás nyomópontot – amely a szív és a sérült rész között helyezkedik
el – nyomva az ép eret a csontos alaphoz nyomjuk. A művelet akkor sikeres, ha
megszűnik a vérzés, ekkor felhelyezhető a sérülésre az un. nyomókötés.
Nyomókötés: a sebzésbe belenyomunk egy pólyatekercset (tampon) és azt
egy másik pólyatekercs segítségével körkörösen feszesen rögzítjük. Ha átvérzett
a nyomókötés, illetve nem kellően sikerült a sérült eret összenyomnunk
a nyomókötéssel, akkor még 1-2 tampon szoros pólyamanetekkel való rögzítése
szükséges. A polyamenetek felhelyezése közben minden második mentetet
elfordítva – az ábrán látható módon – rögzítsük a tampont.
Nyaki ütõér sérülés ellátása: ujjunkkal összeszorítjuk a sérült eret, megakadályozva
a keringő vérmennyiség elvesztését.
VISZERES VAGY VÉNÁS VÉRZÉS
A sötét színű vér a sérült ér nagyságától függő intenzitással folyik.
23
A sérültet leültetjük vagy lefejtetjük,
a sérült testrészt megemeljük a szív
vonala fölé. A sebzésre un. nyomókötést
helyezünk fel.
BELSÕ VÉRZÉS
Olyan külső erőbehatás, amely látható
sérülést nem okoz, de a baleseti mechanizmusból
illetve a beteg állapotából
következtetni lehet belső vérzésre.
(Pl: shock folyamat tünetei)
SHOCK FOLYAMAT FELISMERÉSE,
ELÁTÁSA
A shock folyamat elindulását több tényező válthatja ki pl: vérveszteség, fájdalom,
mérgezés, stb.
Az elsősegélynyújtó a tünetek felismerése után a kiváltó ok megszüntetésével
és a shockfektetéssel védekezhet a folyamat kiteljesedésétől. A shock egy
önállóan kezelendő – életet veszélyeztető – állapot. A beteget apró kortyokkal
itathatjuk – kivéve hasi sérültet – ha fázik betakarhatjuk.
Tünetei:
• kezdetben hangos sérült elcsendesedik
• a külvilágra közömbössé válik
• a bőre sápadt, szürkés, nyírkos
• kis cseppekben hideg veríték jelenik meg a beteg homlokán
• pulzusa alig tapintható, szapora (100/ perc feletti)
• hidegrázás, szomjúság
24
CSONT ÉS IZÜLETI RENDSZER SÉRÜLÉSEI
A rándulás, ficam vagy törés gyanúja esetén az elsősegélynyújtónak az adott
testrész – talált helyzetben való– nyugalomba helyezéséről és a segítséghívásról
kell gondoskodnia. A sérült testrészt mozdulatlanságának biztosítása elsődleges
fájdalomcsillapítás. A rögzítésről abban az esetben gondoskodjon,
ha jártas benne és rendelkezik megfelelő eszközökkel az elvégzéséhez.
Törés felismerése: fájdalom, duzzanat, funkció zavar vagy kiesés, deformitás
(alakváltozás)
• Zárt törés: a bőrfelszínen a törés környezetében sebzés nem keletkezett
• Nyílt törés: a bőrfelszínen a törés környezetében sebzés keletkezett, esetleg
a törött csontvég is látszik.
• A fejsérülés velejárója az agyrázkódás lehet, tünetei: pillanatnyi eszméletvesztés,
fejfájás, szédülés,
hányinger, hányás, emlékezetkiesés
stb.
• Gerincsérülés esetén, ha feltétlenül
mozgatni kell a beteget,
azt tálcafogás segítségével –
3-4 elsősegélynyútó egyoldalról
kezüket a beteg alá csúsztatva
egyszerre megemelve –
a legcélszerűbb.
• Felkarcsont törés, vállsérülés,
kulccsonttörés esetén:
Desault-kötést vagy 2 háromszög
kendővel rögzíthető.
• Combcsonttörés: a sérült testrész
talál helyzetben rögzítjük
alkalmi eszközökkel pl: pokrócokkal.
• Háromszög kendõ használata:
alkartörés estén.
25
ÉGÉSI SÉRÜLÉS
Az égési sérülés mértékét a kiterjedése és a foka határozza meg.
Foka alapján megkülönböztetünk:
I. fokú égési sérülést: fájdalom, bőrpír, feszes bőr
II. fokú égési sérülést: heves fájdalom, bőrpír mellett hólyagok alakulnak ki,
melyek folyadékkal teltek
II. fokú égési sérülést: heves fájdalom, elszíneződött sebalap, sárgás színű
folyadékkal telt hólyagok
Az égési sérülés ellátása elsődlegesen a sérült felszín – 15-20 percen keresztül
való – folyóvízzel történő hűtésével kezdjük. A sérült testrészt steril kötszerrel
fedjük. A beteget vízzel itassuk. Az égett felületről a ruhát nem szabad
eltávolítani.
Kiterjedését az un. 9-es szabály alapján határozzuk meg:
Fej 9%
Törzs elülső felszíne (alsó+felső rész) 2×9%
Törzs hátulsó felszíne (alsó+felső rész) 2×9%
Felső végtagok (karok) 2×9%
Alsó végtagok elülső felszíne (lábak) 2×9%
Alsó végtagok hátulsó felszíne (lábak) 2×9%
Gát és nemi szervek tájéka 1%
Égési sérülés égés, forrázás mellett savak, lúgok testfelszínre kerüléséből is
adódhat.
MÉRGEZÉS
Fontos, hogy először a méreg bejutását a szervezetbe megszakítsuk. Abban
az esetben, ha eltávolítható a szervezetből, például hánytatással – melyet csak
eszméleténél lévő betegnél szabad végezni – és csak nem maró hatású anyag
esetében. Maró hatású anyagot közömbösíteni kell a gyomorban, például tej
26
itatásával. Benzinmérgezés esetén 1 kanál parafinolajat adjunk a betegnek.
Belélegzett gáz halmazállapotú anyag esetén – ha a beteg gáztérben van
pl: garázsban, CO mérgezésnél és nem jelent veszélyt a segítségnyújtóra, kísérelje
meg a kimentést – a szabadban várja meg a segítség megérkezését.
Bőrön keresztül felszívódó méreganyagot távolítsuk el, itassuk fel vagy mossuk le.
ROSZULLÉTEK
• Áramütés: mindenképpen meg kell győződnünk, hogy a sértült jelenleg is
az áramkörben van, illetve áramtalanítani kell. További ellátása a BLS protokoll
szerint.
• Ájulás: az agy vérellátási zavarából eredő állapot, mely a beteg lefektetése
után önmagától rendeződik
• Szívinfarktus: a klasszikus tünetek észlelése esetén – szívtájékból kisugárzó
fájdalom, melynek iránya a váll, felkar és a hát – minden esetben szívinfarktusra
gyanakodjunk. Ellátása: eszméleténél lévő beteget kielégítő légzés
esetén félig ülő helyzetbe kell hozni.
• E pilepsziás roham: az agyműködés súlyos zavara, amely erős rángógörcsroham
kíséretében történő eszméletvesztéssel jár. Fejsérülés esetén is előfordulhat.
Az elsősegélynyújtó feladata, hogy a beteg fejét két kézzel megfogva
kövesse a test rángását és óvja a beteg fejét a sérüléstől. A roham lezajlása
után az un. feltisztulási folyamat alatt a beteg zavart lehet.
• Cukorbetegség: a túlzottan alacsony, illetve magas vércukorszint akár
eszméletvesztéshez is vezethet. Alacsony vércukorszintű, eszméleténél lévő
beteggel cukros vizet itasson.
FEKTETÉSI MÓDOK
1. Lapos fektetés pl: ájult beteg ellátása
2. Felhúzott alsó végtagok pl: hasi
sérült
1
27
3. Fejsérült fektetése pl: eszméleténél
lévő fejsérült ellátása
4. Shock fektetés pl: shock tüneteinek
észlelésekor
5. Félülõ testhelyzet pl: szívinfarktus
esetén
TÖMEGES BALESET
Nincs arányban a sérültek száma az elsősegélynyújtók számával. Az ellátás
megkezdése előtt fel kell mérni a sérültek számát, állapotát és segítséget kell
hívni! Az ellátási sorrendet az észlelt állapot határozza meg, ütőeres vérző
beteg ellátása például előnyt élvez annál, mint akit újra kell éleszteni.
VESZÉLYES ANYAGOT SZÁLÍTÓ JÁRMÛVEK BALESETE
A veszélyes anyagot szállító járműveken egy sárga színű 40×30 cm nagyságú
veszélyre felhívó tábla van elhelyezve.
A segítség híváskor fel kell hívni a figyelmet a baleset körülményeire (pl: veszélyes
anyag szabadba jutása), illetve a táblán látható számsort be kell diktálni.
soha ne felejtsük el magunkkal vinni a kötelezõ egészségügyi
csomagot!
2
3
4
5
Készítette:
budapesti különleges mentõk alapítvány
Szakmai vezetõ: Miklós László
www.baleset-megelozes.h