Budapesti Különleges Mentők Alapítvány



Alapítványunk kiadott egy zsebkönyvet melyet azért hoztunk létre hogy minél többen tudjanak biztos kézzel segíteni a bajbajutott embereken

Elsõsegélynyújtás és

teendõk baleseti helyszínen

 

www.budapestikulonlegesmentok.hu

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZŐ

A MENTÉSI LÁNC

TEENDŐK BALESETI HELYSZÍNEN

A BLS – ALAPSZINTŰ ÚJRAÉLESZTÉS

A BUKÓSISAK ELTÁVOLÍTÁSA

ALAPELVEK

BETEGVIZSGÁLAT

KIMENTÉS

RUHÁZAT ELTÁVOLÍTÁSA

LÉGÚTI IDEGEN TEST

VÉRZÉS TÍPUSOK, VÉRZÉSCSILLAPÍTÁS, SEBELLÁTÁS

SHOCK FOLYAMAT FELISMERÉSE, ELLÁTÁSA

CSONT ÉS IZÜLETI RENDSZER SÉRÜLÉSEI

ÉGÉSI SÉRÜLÉS

MÉRGEZÉS

ROSSZULLÉTEK

FEKTETÉSI MÓDOK

TÖMEGES BALESET

VESZÉLYES ANYAGOT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEK BALESETE

ELÕSZÓ

Üdvözlöm a kiadvány olvasóit, remélem hasznos és tanulságos ismeretekkel

sikerül a tudásukat bővíteni!

Amellett, hogy törvényi kötelezettség a bajbajutottak ellátása – a tőle elvárható

mértékben – mindenkitől, nem szabad elfelejteni, hogy az emberiséget és

a civilizációt mindig is az vitte előre, hogy az emberek az adott pillanatban

segítenek társaikon. Aki megtapasztalta azt, hogy milyen nemes cselekedett

segíteni embertársainkon, főleg egy olyan helyzetben, melyben csak az elsősegélynyújtás

adhat „reményt”, az nagyon jól tudja, és már valószínűleg felfedezte

az abban rejlő lehetőségeket. Ahogy változnak az idők egyre újabb és

természetesen a beteg számára jobb technikákat és eljárásokat dolgoznak ki.

Az életmentéshez és elsősegélynyújtásához, az ismeretek szinten tartása és gyakorlása

nagyon fontos, mivel egyes eljárásokat szinte készség szinten kell tudni,

adott helyzetben. Sajnálatos módon a magyarországi „hozzáállás” nem túl biztató

és az is elmondható, hogy csak egyre rosszabb lesz… Az emberek nem

mernek, vagy nem akarnak segítséget nyújtani. Az indokok között szerepel: „lehet,

hogy nagyobb bajt okozok”, „jogi következményektől tartok”. Mint minden

egyéb az elsősegélynyújtás is megtanulható, de általában, nem is hajlandóak

időt szentelni az emberek ezen fogások elsajátítására, pedig lássuk be fontos

lenne. Szemléletváltozásra van szükség!!! Remélem a „motoros társadalom”

megpróbál példát mutatni, és idővel e kezdeményezés követőkre talál.

FONTOS, HOGY A KIADVÁNYBAN SZEREPEL OLYAN ISMERETANYAG,

MELYET CSAK A GYAKORLATI OKTATÁS SORÁN LEHET ELSAJÁTÍTANI,

EZEN ELJÁRÁSOK SZAKSZERÛ KIVITELEZÉSE ILLETVE KÉSZSÉG SZÍNTÛ ELSAJÁTÍTÁSA

CSAK SZAKOKTATÓ SEGÍTSÉGÉVEL LEHETSÉGES!

A MENTÉSI LÁNC

Az elsősegélynyújtó feladata sokrétű, amellett, hogy a legjobb tudását és a

rendelkezésére álló eszközöket felhasználva segíteni próbál a bajbajutotton,

abban is rejlik a jelentősége, hogy az un. „MENTÉSI LÁNC” résztvevőjeként

felismerje, hogy mely esetben kell segítséget hívnia és ezáltal elindítania

a mentési láncot.

Az első láncszem amikor az elsősegélynyújtó felismeri azt a helyzetet, amikor

segítséget kell hívnia. A második láncszem, amikor megtörténik a segítséghívás

/ezt bárki megteheti, bármely módon, amely célszerű/. pl: telefonon. A harmadik

láncszem a segítség megérkezése. A negyedik a végleges ellátást jelképezi.

pl: a kórházi ellátást.

Ahogy a lánc szemei egymáshoz kapcsolódnak ugyanúgy kapcsolódik az életmentéshez

az ellátási lánc, bármelyik láncszeme is hiányzik, vagy kimarad,

megszakad a folyamat, amely a beteg állapotát adott esetben negatívan befolyásolhatja

(Pl: az elsősegélynyújtó nem értesíti a mentőket vagy nem érkezik

ki a mentő, amely további ellátásban részesítené a sérültet), tehát beláthatjuk,

hogy az elsősegélynyújtás, illetve a segítséghívás elmaradásának milyen következményei

lehetnek…

H

TENDÕK BALESETI HELYSZÍNEN

1. Helyszínbiztosítás

Az elsődleges feladat egy baleset helyszínén, hogy a közlekedők biztonságát

megóvjuk, felhívjuk a figyelmet a baleset tényére. Pl: vészvillogók bekapcsolása,

elakadásjelző háromszög kihelyezése, közúti jelzőfáklya használata.

2. Tájékozódás, segítségnyújtás

Fel kell mérni a baleset helyszínén a sérültek számát és állapotát, meg

kell kezdeni az ellátásukat. Mérlegelni kell, hogy szükség van-e műszaki

mentésre. (Tűzoltóság hívása)

3. Segítséghívás

Késedelem nélkül segítséget kell hívni!

Bármilyen telefonról az alábbi számokon lehet segítséget hívni:

104 Mentők

105 Tűzoltók

107 Rendőrség

112 Általános Segélyhívó

Mentõhívás szabályai:

/bemutatkozás után az alábbiakat kell közölni/

• MI TÖRTÉNT?

• HOL TÖRTÉNT?

• HÁNY SÉRÜLT VAN, MILYEN A SÉRÜLTEK ÁLLAPOTA?

• SZÜKSÉGES-E MŰSZAKI MENTÉS?

Szükség esetén a bejelentő adatait is meg kell adni, illetve a helyszín megközelítésének

módját.

BASIC LIFE SUPPORT - BLS

/eszköz nélküli, alapszintû újraélesztés/

A BLS végzése az eszmélet, légzés és keringés vizsgálatának és szükség szerinti

pótlásának/ellátásának módszertani gyűjteménye. Fontos tudni, hogy az

elsősegélynyújtó - kompetenciaszintjének korlátja miatt is – szükség esetén ezt

alkalmazza, illetve az egészségügyi szakember is ezt végzi addig az ideig, amíg

nem áll rendelkezésére szakfelszerelés.

A betegvizsgálati eljárások és módszerek alapvető és egyértelmű következtetésekre

utasítják az elsősegélynyújtót, mely által gyors, szakszerű és pontos beavatkozások

útján láthatják el a bajbajutottat.

Minden egyes vizsgálati eljárás egy-egy eldöntendő kérdést állapít meg, illetve

a diagnosztizált állapot ellátását.

(A megadott vizsgálati sor felnőtt emberre vonatkozó paramétereket tartalmaz)

1. Ítéljük meg a baleseti helyszínt, igyekezzünk felismerni az elsősegélynyújtót,

illetve a bajbajutottat fenyegető külső tényezőket.

1

BUKÓSISAK ELTÁVOLÍTÁSA

• A BUKÓSISAK ELTÁVOLÍTÁSÁT CSAK A LEGSZÜKSÉGESEBB ESETBEN VÉ-

GEZZÜK EL! (PL: HA A SÉRÜLTNEK NEM KIELÉGÍTŐ A LÉGZÉSE, ESZMÉ-

LETLEN, ASPIRÁL /HÁNY/, ERŐSEN VÉRZIK, ILLETVE EGYÉB ESETBEN, HA

AZ ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES)

• MINDIG GERINCSÉRÜLÉST KELL FELTÉTELEZNÜNK EGY MOTOROSBALESET

SÉRÜLTJÉNÉL!

A BUKÓSISAK ELTÁVOLÍTÁSÁNAK TECHNIKÁJA:

1. LEHETŐSÉG SZERINT MINDIG KÉT SEGÍTSÉGNYÚJTÓ VÉGEZZE AZ

ELJÁRÁST

2. MINDIG AZ EGYIK SEGÍTSÉGNYÚJTÓ LEGYEN AZ IRÁNYÍTÓ

3. AZ 1. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ A HÁTÁN FEKVŐ SÉRÜLT MÖGÉ ÁLL,

A SISAKOT MEGFOGVA VÉDI A FEJET AZ ELMOZDULÁSTÓL /ALKAR

A TALAJON TÁMASZKODIK/

4. A 2. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ KIOLDJA A SISAK RÖGZÍTŐSZÍJÁT

5. A 2. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ A SÉRÜLTTEL SZEMBEN ÁLLVA MEGFOGJA

A SÉRÜLT FEJÉT ÚGY, HOGY A SISAK MELLETT BECSÚSZTATJA AZ UJJAIT,

LEHETŐLEG MINNÉL JOBBAN PRÓBÁLJA MEGTARTANI A NYAKAT–

VÉDVE AZ ELMOZDULÁSTÓL – MÍG HÜVELYKUJJA AZ ARCON VAN

6. AZ 1. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ IRÁNYÍTÁSA MELLETT ÓVATOS OLDALIRÁNYÚ

MOZGATÁSSAL ELTÁVOLÍTJÁK A SISAKOT A SÉRÜLTRŐL,

KÖZBEN A 2. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ ELŐRECSÚSZTATJA A KEZÉT

ÉS MINNÉL NAGYOBB FELÜ-LETEN TARTJA MEG A SÉRÜLT FEJÉT, ÓVVA

AZ ELMOZDULÁSTÓL

7. MIUTÁN SIKERESEN ELTÁVOLÍTOTTÁK A SÉRÜLT FEJÉRŐL A SISAKOT,

AZ 1. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ ÁTVESZI A SÉRÜL FEJÉNEK RÖGZÍTÉ-

SÉT, EZUTÁN A 2. SZÁMÚ SEGÍTSÉGNYÚJTÓ A SÉRÜLT FEJE ÉS A TALAJ

KÖZÉ HELYEZ EGY OLYAN TÁRGYAT, MELY SEGÍT A FEJ MOZDULATLANSÁGÁT

BIZTOSÍTANI.

8. EZUTÁN ELVÉGEZHETŐ A SZÜKSÉGES BEAVATKOZÁS, ELLÁTÁS, A

BETEG FOLYAMATOS MEGFIGYELÉSE MELLETT.

2. Szólítsuk meg a bajbajutottat! Ha nem reagál, /ESZMÉLETLENNEK TŰNIK!

2

-> VÉGEZZÜNK ESZMÉLETVIZSGÁLATOT/ óvatos mozdulatokkal rázzuk

meg két kézzel a vállait, beszéljünk hozzá /SEGÍTHETEK?/ és még a szempillájára

is ráfújhatunk. Ha nem reagál vagy nem egyértelműen reagál az

elsősegély-nyújtó által alkalmazott ingerekre /külvilág ingerei/, tekintsük

ESZMÉLETLENNEK a bajbajutottat.

Eszméletlen beteg esetében mindig segítséget kell hívni!

3. Ha a bajbajutott ESZMÉLETLEN /fordítsa a hátára, ha nem úgy helyezkedne

el/ tekintse meg a száj-garatűrt, szükség esetén távolítsa el a látható idegen

testet (műfogsort csak abban az esetben, ha az elmozdult) két ujjára tekert

gézdarabban, gyors kanalazó mozdulatokkal.

Egyik kezével az állcsúcsot másik kezével a hajas fejbőr határánál fogva

hajtsa a beteg fejét hátra (fej hátraszegezése, áll felhúzása), ezáltal tesszük

átjárhatóvá a légutakat.

Abban az esetben, ha a bajbajutott ESZMÉLETÉNÉL VAN, kezdjük meg az

ellátását, kérdezzük meg, hogy mi történt. -> továbbiakban BETEGVIZSGÁLAT

FEJEZET

3

10

4. A fej hátraszegezésével, az áll felhúzásával egy időben hajoljunk a beteg

fejéhez úgy, hogy a mellkas irányába tekintünk, annak vonalában

/LÉGZÉSVIZSGÁLAT/:

figyeljük a mellkas légző-mozgásait

(mellkas emelkedése és süllyedése)

hallgassuk a légzése jeleit

és arcunkkal érzékeljük a légzés

keltette légáramlást

Ez az érzékszerveinkkel történő (látás, hallás, az arcunkon való érzékelés)

LÉGZÉSVIZSGÁLAT a hármas észlelés módszere, 10 másodpercig tartson.

El kell dönteni, hogy a légzés minősége és percenkénti légzésszáma KIELÉGÍTŐ

(SZABÁLYOS RITMIKUS LÉGZÉS, 8-32 KÖZÖTT PERCENKÉNTI LÉGZÉSSZÁM

ESETÉN) vagy NEM KIELÉGÍTŐ (HA NEM TAPASZTALJUK A LÉGZÉS JELEIT,

ILLETVE, 8 ALATTI VAGY 32 FELETTI A PERCENKÉNTI LÉGZÉSSZÁM, HA NEM

4

11

RITMUSOS, ILLETVE FELÜLETES A LÉGZÉS).

Abban az esetben, ha NEM KIELÉGÍTŐ a beteg légzése, haladéktalanul kezdje

meg a BEFÚVÁSOS LÉLEGEZTETÉST, ha a percenkénti légzésszáma 0, és/vagy

nem tapasztalunk semmiféle légzésre utaló jelet, 2 befúvás után vizsgáljuk a

beteg keringését (ha a légzés jeleit tapasztaljuk, feltételezzük, hogy van keringése

a betegnek, ha nem kielégítő a légzés, befúvásos lélegeztetéssel pótoljuk,

ha nincs légzésre utaló jel, fennáll a keringés hiányának lehetősége is, ezért ezt

is vizsgáljuk), ha nincs keringés folytasson CPR-t.

A BEFÚVÁSOS LÉLEGEZTETÉS technikája:

Tartsuk a fejet hátraszegezve, az állat felhúzva. Az állat tartó kezünkkel szorosan

zárjuk a beteg száját. Vegyünk nagy levegőt, szánkon keresztül a beteg orrán át

(kellően tömítsük a beteg orrát, hogy a teljes levegőmennyiség bejusson) körülbelül

1,5-2 másodperc alatt, egyenletesen fújjunk be, nagyjából 700-1000 ml

levegőt, minden egyes befúvás után tekintsünk a mellkas irányába és figyeljük a

12

mellkas süllyedését (ha a mellkas süllyedése nem egyértelmű, fennáll a lehetősége,

hogy nem kellő mennyiségű levegő jut a beteg tüdejébe, ez utalhat légúti

elzáródásra vagy arra, hogy nem megfelelően hajtottuk végre a befúvást).

A lélegeztetést nagyjából percenkénti 15 befúvással folyamatosan kell végezni,

a segítség megérkezéséig. A befúvásos lélegeztetés folyamán percenként

ellenőrizzük a keringést!

Abban az esetben, ha KIELÉGÍTŐ a beteg légzése, vizsgálja a 6 kizáró okot:

combcsont törés

medencecsont törés

nyílt hasi sérülés

sorozat bordatörés

gerincsérülés

súlyos fejsérülés

Ha a 6 kizáró ok semelyiket nem tapasztalta, végezze el a STABIL OLDALFEKVŐ

helyzet kivitelezését és figyelje folyamatosan, hogy a beteg légzése

kielégítő-e és hívjon segítséget (ha ez eddig nem történt meg).

STABIL OLDALFEKTETÉS KIVITELEZÉSE:

1. A fekvő sérült mellé térdelünk

2. Egyik kezünket a beteg térdei alá csúsztatjuk és ezután felhúzzuk

3. A felhúzott térdeket magunk felé húzzuk. A másik kezünkkel pedig a beteg

13

távolabb eső kezét a medencéje alá csúsztatjuk ügyelve, hogy ujjai nyújtva

legyenek.

4. A sérült közelebb eső karját keresztbe a mellkasra helyezzük, kézfeje kerüljön

a vállára.

5. Egyik kézzel a térdeket felhúzva tartva, másik kézzel pedig a vállat fogva

óvatosan átfordítjuk a beteget – az átfordítás közben a holtpontnál megtartjuk

a beteget – óvjuk a fejet a talajra érkezéskor.

6. Miután átfordítottuk a beteget, azonnal hátraszegezzük a fejét, majd kinyitjuk

a száját. A kézfejének kinyújtott és széttárt ujjaira helyezzük a fejet, ezáltal a

száj-garatűrből távozó tartalmat nem tudja visszalélegezni.

7. A beteg felső lábát kinyújtjuk, a törzs alatt lévő kezét a felkarjánál fogva

kihúzzuk és behajlítjuk.

Ha a 6 kizáró ok bármelyikét is tapasztalta az ESMARCK-fogást alkalmazza,

melynek kivitelezésére csak az abban jártas vállalkozzék.

A KERINGÉS VIZSGÁLATÁNAK technikája:

Gyakorlott elsősegélynyújtó számára a carotis pulzus vizsgálata, nem gyakor14

lott elsősegélynyújtó számára pedig a keringés elsődleges jeleként a légzés

és/vagy mozgás, nyelés stb. utalhat arra, hogy van keringése a betegnek.

A keringés vizsgálatot 10 másodpercig végezze.

HA NINCS KERINGÉSRE UTALÓ JEL, HALADÉKTALANUL KEZDJE MEG CPR-t.

Ha VAN KERINGÉSre utaló jel, folytassa a befúvásos lélegeztetést.

A CPR TECHNIKÁJA:

A befúvásos lélegeztetés és a mellkaskompressziók felváltva, 2:15 arányban

történő alkalmazása.

A mellkaskompressziók kivitelezése:

a beteget kemény alapra fektetjük

a beteg mellé térdelünk nagyjából a kompresszios pont kerüljön az elsősegélynyújtó

középvonalába, ezáltal időveszteség nélkül felváltva tudja foly15

tatni a mellkasi kompressziót és a befúvásos lélegeztetést, két segítségnyújtó

esetében pedig ellentétes oldalon célszerű elhelyezkedni, így nem zavarják

egymás tevékenységét és kifáradás esetén a segítségnyújtó lecserélése is

egyszerűbb.

mellkasi kompresszió nyomáspontjának kikeresése:

A beteg felé eső kezünkkel – több ujjal – tapintsuk ki a bordaívet és a szegycsont

találkozását. Mérjünk fel 2-3 ujjnyi távolságot a szegycsonton úgy, hogy

a komprimációs pont az alsó egyharmad pontban legyen. Másik kezünk kéztői

részét helyezzük a komprimációs pontra – ujjak a fej irányába mutassanak.

Felszabadult kezünket – amellyel a komprimációs pont kimérését végeztük

– öleljük át a másik kezünket. A mellkasi kompressziókat nyújtott kézzel végezzük

úgy, hogy a vállunk a beteg mellkasa felett legyen. Felnőtt ember esetén

4-5 cm mélyre kell lenyomni a mellkast – az első lenyomások kíméletesen

történjenek. A komprimáció sebessége pedig percenként 100 kompresszió

legyen, a 15 komprimáció nagyjából 9 másodpercig tartson.

16

ALAPELVEK

A modern elsősegélynyújtás tudományát olyan alapelvek határozzák meg, melyek

minden esetben alkalmazhatóak feltéve, ha az elsősegélynyújtó felismeri

az alkalmazás indikációit!

Tudjuk azt, hogy minden eset más és más, de minden esetben felfedezhetünk

azonos, vagy hasonló momentumokat.

Néhány alapelv:

mindig a rosszabb eshetőségre gondoljunk, ha nem egyértelmű a helyzet.

A továbbiakban ez határozza meg az ellátás menetét

gerincsérültet ne mozgassuk /kivéve, ha: az ellátás miatt feltétlenül fontos,

illetve kimentés esetén, ha veszélyes a baleseti környezet/

csonttörés (rándulás, ficam) gyanúja esetén helyezzük nyugalmi helyzetbe

az adott testrészt

sebellátás szabályai

ha a baleseti környezet veszélyes a segítségnyújtóra, nem szabad önmagát

veszélyeztetni

a baleseti mechanizmusból mindig következtetéseket kell levonni, sérülések

gyanúja esetén is az adott sérülés ellátási módja szerint járjon el.

BETEGVIZSGÁLAT

Az eszméleténél lévő beteg ellátásánál fontos, hogy biztonságot teremtsen az

elsősegélynyújtó, illetve megszólítsa a beteget. Elsődlegesen az életet veszélyeztető

és/vagy súlyos állapotokat kell felismerni, illetve haladéktalanul ellátni,

megkezdeni az ellátását /pl: ütőeres vérzés. Szükség esetén pedig segítséget

kell hívni. Határozott fellépéssel, meg kell nyugtatni a beteget, párbeszédet

kell kezdeményezni. Amennyiben nem fedezünk fel azonnali ellátást igénylő

állapotot, a tudat vizsgálata az elsődleges. Tiszta, ép tudatunak az tekinthető

aki TÉRBEN-IDŐBEN ORIENTÁLT. (Pl: arra a kérdésre, hogy hol van?, tudja-e

hányadika van?, helyesen válaszol) Abban az esetben, ha nem kapunk helyes

választ, nem egyértelmű, vagy nem dönthető el, tekintsük a pácienst zavartnak,

ebben az esetben segítséget kell hívnunk, illetve a segítség megérkezéséig

vissza kell tartanunk, mivel ön- vagy közveszélyes lehet. A zavart páciens nem

17

beszámítható! A tudat megítélése soha sem hátráltathatja az ellátást. Az ellátás

további menete során az elsősegélynyújtónak törekedni kell a baleset

körülményeinek megismerésére, illetve a baleseti mechanizmusból is következtetéseket

kell levonnia (pl: motoros baleset sérültjét gerincsérültnek tekintjük).

A szemtanuk és a sérült beszámolóiból következtetéseket kell levonni. Az elsősegélynyújtónak

tehát minden érzékszervét a sérült állapotának felmérésére

kell irányítania.

A sérült átvizsgálását a fejnél kell kezdeni, a látható sérülések mellett az olyan

rejtett sérülési formákat is keresni kell, mint például a hajas fejbőrön keletkezett

sérülést, melyet a dús haj esetleg elfedhet. A sérült szájába történő betekintés

során vérzést és egyéb sérülést kell keresni. A fülből távozó vér és átlátszó folyadék

esetén koponyaalapi-törés gyanúja merülhet fel. A sérültet lefelé haladva

alaposan átvizsgálva a ruházatát csak a szükséges mértékben és a szükséges

ideig megbontva kell folytatni. A csontok vizsgálata két kézzel ellenirányú csavaró

mozdulatokkal történjen, kíméletesen.

A betegvizsgálat lényege tehát, hogy a segítségnyújtó minél több érzékszervi

vizsgálat útján tárja fel a bajbajutott állapotát:

meghallgatja a beteg panaszait

meghallgatja a szemtanukat

a baleseti helyszínből következtet a sérülésre

látás útján jut megállapításokra (látható sérülések)

tapintás útján jut megállapításokra (zárt, nem látható sérülések)

KIMENTÉS

KÖZÚTI BALESETNÉL ABBAN AZ ESETBEN EMELJÜK KI A GÉPKOCSIBÓL

A SÉRÜLTET:

• HA AZ ELLÁTÁSHOZ EZ SZÜKSÉGES (PL: NEM LÉLEGZIK A BETEG)

• HA VESZÉLYT JELENT A BETEGRE, HA NEM VESSZÜK KI

(PL: ÉGŐ GÉPKOCSI)

KÖZÚTI BALESET SORÁN IS A BLS ALGORITMUS SZERINT JÁRUNK EL.

AZON ELLÁTÁSNÁL, MELYNÉL NEM FONTOS KIEMELNI A BETEGET ÉS NEM

FENYEGETI VESZÉLY A GÉPKOCSIBAN, AKKOR AZT OTT VÉGEZZÜK EL.

18

MINDIG GERINCSÉRÜLÉST KELL FELTÉTELEZNÜNK EGY KÖZLEKEDÉSI BALESET

SÉRÜLTJÉNÉL!

A BETEG GÉPKOCSIBÓL TÖRTÉNŐ KIEMELÉSÉNEK – MOZGATÁSÁNAK

– LEGKÍMÉLETESEBB TECNIKÁJA A RA UTEK -FÉLE MÛFOGÁS .

Amennyiben mód van természetesen a

kiemelést egy betegvizsgálat előzi meg,

ha ez késedelmet okoz az ellátásban, vagy

veszélyes a környezet, akkor nem szükséges

elvégezni.

1. Meggyőződünk, hogy a sérült lábai nincsenek-e beszorulva

2. A biztonsági övet kikapcsoljuk

3. A sérült törzsét háttal kifele fordítjuk

4. A sérült mindkét hóna alatt benyúlva kezeinkkel megfogjuk annak ép

alkarját, kiemeljük

5. Az elsősegélynyújtó előrébb lévő lábára – combjának alsó harmadára – „ültetve”

a beteget, lépésenként eltávolodik a kellő mértékben a gépjárműtől.

Két segítő esetén a másik segítségnyújtó a beteg lábait a térd alatt átkarolva

tudják mozgatni.

19

RUHÁZAT ELTÁVOLÍTÁSA

Ruházatot csak a vizsgálat elvégzéséhez szükséges mértékben illetve csak az ellátás

idejére vegyük le a sérültről. Ruházat megbontását mindig az ép oldalon

kezdjük. Ha lehetséges ne rongálja meg a ruházatot. Ha le kell vágni a ruhát,

lehetőleg a varrás mentén tegye azt. A ruházat eltávolítása után óvja a beteget

a kihüléstől, takarja be.

LÉGÚTI IDEGEN TEST

Légúti idegen testként szinte bármi képezhet akadályt a légutakban, jellemzően

étkezéssel összefüggő, de gyermekeknél játék is bekerülhet a légutakba. Légúti

idegen testet abban az esetben kell megkísérelni eltávolítani, ha a betegnek

nem kielégítő a légzése, de minden esetben segítséget kell hívni.

Felismerése:

fuldoklás

nehézlégzés

köhögési roham

20

teljes légzés megszűnés

arcbőr vörös, nyaki vénák kiduzzadnak, perceken belül az

oxygénhiányos állapot hatására eszméletét veszítheti a beteg

Légúti idegen test eltávolítása:

Fontos, hogy csak eszméleténél lévő betegnél lehet elvégezni!

lépjünk a beteg mögé, egyik kezünkkel a beteg állát, másik kezünkkel tenyérrel

– zárt ujjakkal – a lapockák közé „ütéseket” mérünk, 4-5 határozott

mozdulattal.

Ha ez hatástalan:

Heimlich-féle műfogást alkalmazunk, lépjünk a beteg mögé, két hóna alatt

átnyúlva átkaroljuk. Egyik kezünket ökölbe szorítva a gyomorgödörre helyezzük,

másik kezünkkel átfogjuk az öklünket és hirtelen a rekeszizmok irányába

húzzuk. Ezzel a mozdulattal levegőt préselünk ki a tüdőből, ami kilökheti

a légúti idegen testet.

A két technikát felváltva érdemes alkalmazni.

Fekvő sérült esetén a módosított Heimlich-féle műfogást alkalmazzuk. A sérült

mellé térdelünk, mindkét tenyérrel a rekeszizmokra irányuló lökésszerű mozdulatokkal

teszünk kísérletet az idegen test eltávolítására.

Kisgyermek esetében a térdünkre fektethetjük és a lapockái közé ütéseket

mérhetünk, csecsemő esetében egyik kezünkkel a bokáinál fogva felemeljük,

másik kezünkkel a lapockái közé ütéseket mérünk.

21

VÉRZÉS TÍPUSOK, VÉRZÉSCSILAPÍTÁS, SEBELÁTÁS, SEBEK FAJTÁI,

SEBELÁTÁS, SEBKÖTÉSEK

HAJSZÁLERES VAGY KAPILÁRIS VÉRZÉS

Sebek fajtái:

• Horzsolt: felületi seb, melynél a bőr felső rétege sérül, nagyobb kiterjedésű

a felülete

• Metszett, vágott: éles tárgy által ejtett sebzés, jellemzően egyenes, roncsolásmentes

sebszélek

• Zúzott: tompa tárgy általi ütés, a hajszálerekből kiáramlik a vér a szövetekbe

un. „véraláfutást” látunk

• Lõtt: lőfegyver által okozott sérülés, a lövedék áthalad a testrészen az un.

„bemeneti nyíláson” keresztül és távozhat az un. „kimeneti nyíláson”

• Szúrt: hegyes tárgy okozta seb, kis felületet érint, de mélyre hatoló sérülést

eredményez

• Harapott: állati vagy emberi harapástól keletkezett sebzés, mely hajlamos

elfertőződni

• Roncsolt, tépett: tompa tárgy okozta sebzés, nem egyenes és roncsolt sebszélek

jellemzik

Vérző sérült ellátását minden esetben az elsősegélynyújtó készletben megtalálható

védőkesztyűben végezzük!

Sebellátás: A sebszélektől kifelé haladva betadinos mulllap segítségével a seb

környékét tisztítsa meg. A sebzéseket minden esetben fedőkötéssel lássuk el. A

sebzéssel közvetlenül csak steril kötszer érintkezhet.

Sebkötések: (ábra: nyolcas kötés, sapkakötés, parittya)

22

ÜTÕERES VAGY ARTÉRIÁS VÉRZÉS

Az élénk színű vér, nagy nyomással lüktetve – szív frekvenciájával egyezően

– távozik a sebből.

A sérültet leültetjük vagy lefejtetjük, a sérült testrészt megemeljük a szív vonala

fölé. Az artériás nyomópontot – amely a szív és a sérült rész között helyezkedik

el – nyomva az ép eret a csontos alaphoz nyomjuk. A művelet akkor sikeres, ha

megszűnik a vérzés, ekkor felhelyezhető a sérülésre az un. nyomókötés.

Nyomókötés: a sebzésbe belenyomunk egy pólyatekercset (tampon) és azt

egy másik pólyatekercs segítségével körkörösen feszesen rögzítjük. Ha átvérzett

a nyomókötés, illetve nem kellően sikerült a sérült eret összenyomnunk

a nyomókötéssel, akkor még 1-2 tampon szoros pólyamanetekkel való rögzítése

szükséges. A polyamenetek felhelyezése közben minden második mentetet

elfordítva – az ábrán látható módon – rögzítsük a tampont.

Nyaki ütõér sérülés ellátása: ujjunkkal összeszorítjuk a sérült eret, megakadályozva

a keringő vérmennyiség elvesztését.

VISZERES VAGY VÉNÁS VÉRZÉS

A sötét színű vér a sérült ér nagyságától függő intenzitással folyik.

23

A sérültet leültetjük vagy lefejtetjük,

a sérült testrészt megemeljük a szív

vonala fölé. A sebzésre un. nyomókötést

helyezünk fel.

BELSÕ VÉRZÉS

Olyan külső erőbehatás, amely látható

sérülést nem okoz, de a baleseti mechanizmusból

illetve a beteg állapotából

következtetni lehet belső vérzésre.

(Pl: shock folyamat tünetei)

SHOCK FOLYAMAT FELISMERÉSE,

ELÁTÁSA

A shock folyamat elindulását több tényező válthatja ki pl: vérveszteség, fájdalom,

mérgezés, stb.

Az elsősegélynyújtó a tünetek felismerése után a kiváltó ok megszüntetésével

és a shockfektetéssel védekezhet a folyamat kiteljesedésétől. A shock egy

önállóan kezelendő – életet veszélyeztető – állapot. A beteget apró kortyokkal

itathatjuk – kivéve hasi sérültet – ha fázik betakarhatjuk.

Tünetei:

kezdetben hangos sérült elcsendesedik

a külvilágra közömbössé válik

a bőre sápadt, szürkés, nyírkos

kis cseppekben hideg veríték jelenik meg a beteg homlokán

pulzusa alig tapintható, szapora (100/ perc feletti)

hidegrázás, szomjúság

24

CSONT ÉS IZÜLETI RENDSZER SÉRÜLÉSEI

A rándulás, ficam vagy törés gyanúja esetén az elsősegélynyújtónak az adott

testrész – talált helyzetben való– nyugalomba helyezéséről és a segítséghívásról

kell gondoskodnia. A sérült testrészt mozdulatlanságának biztosítása elsődleges

fájdalomcsillapítás. A rögzítésről abban az esetben gondoskodjon,

ha jártas benne és rendelkezik megfelelő eszközökkel az elvégzéséhez.

Törés felismerése: fájdalom, duzzanat, funkció zavar vagy kiesés, deformitás

(alakváltozás)

• Zárt törés: a bőrfelszínen a törés környezetében sebzés nem keletkezett

• Nyílt törés: a bőrfelszínen a törés környezetében sebzés keletkezett, esetleg

a törött csontvég is látszik.

• A fejsérülés velejárója az agyrázkódás lehet, tünetei: pillanatnyi eszméletvesztés,

fejfájás, szédülés,

hányinger, hányás, emlékezetkiesés

stb.

• Gerincsérülés esetén, ha feltétlenül

mozgatni kell a beteget,

azt tálcafogás segítségével –

3-4 elsősegélynyútó egyoldalról

kezüket a beteg alá csúsztatva

egyszerre megemelve –

a legcélszerűbb.

• Felkarcsont törés, vállsérülés,

kulccsonttörés esetén:

Desault-kötést vagy 2 háromszög

kendővel rögzíthető.

• Combcsonttörés: a sérült testrész

talál helyzetben rögzítjük

alkalmi eszközökkel pl: pokrócokkal.

• Háromszög kendõ használata:

alkartörés estén.

25

ÉGÉSI SÉRÜLÉS

Az égési sérülés mértékét a kiterjedése és a foka határozza meg.

Foka alapján megkülönböztetünk:

I. fokú égési sérülést: fájdalom, bőrpír, feszes bőr

II. fokú égési sérülést: heves fájdalom, bőrpír mellett hólyagok alakulnak ki,

melyek folyadékkal teltek

II. fokú égési sérülést: heves fájdalom, elszíneződött sebalap, sárgás színű

folyadékkal telt hólyagok

Az égési sérülés ellátása elsődlegesen a sérült felszín – 15-20 percen keresztül

való – folyóvízzel történő hűtésével kezdjük. A sérült testrészt steril kötszerrel

fedjük. A beteget vízzel itassuk. Az égett felületről a ruhát nem szabad

eltávolítani.

Kiterjedését az un. 9-es szabály alapján határozzuk meg:

Fej 9%

Törzs elülső felszíne (alsó+felső rész) 2×9%

Törzs hátulsó felszíne (alsó+felső rész) 2×9%

Felső végtagok (karok) 2×9%

Alsó végtagok elülső felszíne (lábak) 2×9%

Alsó végtagok hátulsó felszíne (lábak) 2×9%

Gát és nemi szervek tájéka 1%

Égési sérülés égés, forrázás mellett savak, lúgok testfelszínre kerüléséből is

adódhat.

MÉRGEZÉS

Fontos, hogy először a méreg bejutását a szervezetbe megszakítsuk. Abban

az esetben, ha eltávolítható a szervezetből, például hánytatással – melyet csak

eszméleténél lévő betegnél szabad végezni – és csak nem maró hatású anyag

esetében. Maró hatású anyagot közömbösíteni kell a gyomorban, például tej

26

itatásával. Benzinmérgezés esetén 1 kanál parafinolajat adjunk a betegnek.

Belélegzett gáz halmazállapotú anyag esetén – ha a beteg gáztérben van

pl: garázsban, CO mérgezésnél és nem jelent veszélyt a segítségnyújtóra, kísérelje

meg a kimentést – a szabadban várja meg a segítség megérkezését.

Bőrön keresztül felszívódó méreganyagot távolítsuk el, itassuk fel vagy mossuk le.

ROSZULLÉTEK

• Áramütés: mindenképpen meg kell győződnünk, hogy a sértült jelenleg is

az áramkörben van, illetve áramtalanítani kell. További ellátása a BLS protokoll

szerint.

• Ájulás: az agy vérellátási zavarából eredő állapot, mely a beteg lefektetése

után önmagától rendeződik

• Szívinfarktus: a klasszikus tünetek észlelése esetén – szívtájékból kisugárzó

fájdalom, melynek iránya a váll, felkar és a hát – minden esetben szívinfarktusra

gyanakodjunk. Ellátása: eszméleténél lévő beteget kielégítő légzés

esetén félig ülő helyzetbe kell hozni.

• E pilepsziás roham: az agyműködés súlyos zavara, amely erős rángógörcsroham

kíséretében történő eszméletvesztéssel jár. Fejsérülés esetén is előfordulhat.

Az elsősegélynyújtó feladata, hogy a beteg fejét két kézzel megfogva

kövesse a test rángását és óvja a beteg fejét a sérüléstől. A roham lezajlása

után az un. feltisztulási folyamat alatt a beteg zavart lehet.

• Cukorbetegség: a túlzottan alacsony, illetve magas vércukorszint akár

eszméletvesztéshez is vezethet. Alacsony vércukorszintű, eszméleténél lévő

beteggel cukros vizet itasson.

FEKTETÉSI MÓDOK

1. Lapos fektetés pl: ájult beteg ellátása

2. Felhúzott alsó végtagok pl: hasi

sérült

1

27

3. Fejsérült fektetése pl: eszméleténél

lévő fejsérült ellátása

4. Shock fektetés pl: shock tüneteinek

észlelésekor

5. Félülõ testhelyzet pl: szívinfarktus

esetén

TÖMEGES BALESET

Nincs arányban a sérültek száma az elsősegélynyújtók számával. Az ellátás

megkezdése előtt fel kell mérni a sérültek számát, állapotát és segítséget kell

hívni! Az ellátási sorrendet az észlelt állapot határozza meg, ütőeres vérző

beteg ellátása például előnyt élvez annál, mint akit újra kell éleszteni.

VESZÉLYES ANYAGOT SZÁLÍTÓ JÁRMÛVEK BALESETE

A veszélyes anyagot szállító járműveken egy sárga színű 40×30 cm nagyságú

veszélyre felhívó tábla van elhelyezve.

A segítség híváskor fel kell hívni a figyelmet a baleset körülményeire (pl: veszélyes

anyag szabadba jutása), illetve a táblán látható számsort be kell diktálni.

soha ne felejtsük el magunkkal vinni a kötelezõ egészségügyi

csomagot!

2

3

4

5

Készítette:

budapesti különleges mentõk alapítvány

Szakmai vezetõ: Miklós László

www.baleset-megelozes.h